Koreai válság, Iszlám Állam, Durand-vonal, stratégiai mélység, Kuril-szigetek, Panama-csatorna, ukrajnai háború – fogalmak és kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e jelentésüket és mélyebb összefüggéseiket? Tim Marshall brit újságíró könyve segít eligazodni a nap mint nap ránk zúduló információtengerben, s közben ráirányítja a figyelmet a földrajz, a földrajzi fekvés fontosságára.A világ politikusainak mozgásterét mindig is korlátozták országuk, birodalmuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek és a sivatagok. A szerzo tíz fejezetben (Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Afrika, India és Pakisztán, Európa, Japán és Korea, a sarkvidékek) térképek segítségével, helyenként személyes tapasztalataira támaszkodva vázolja fel világunk fobb régióinak múltbeli és jelenbeli eseményeit, s közben rámutat a legfontosabb tényezokre, melyek e régiók történelmét befolyásolták.„Vlagyimir Putyin vallásos embernek mondja magát és lelkesen támogatja az orosz ortodox egyházat. Ha csakugyan így van, lehet, hogy esti imája végén olykor felsóhajt: »Istenem, miért nem teremtettél néhány hegységet Ukrajnába?«Ha Isten hegységeket adott volna Ukrajnának, a Kelet-európai-síkvidéknek nevezett roppant terület nem lenne oly igen alkalmas arra, hogy mindig onnan támadják meg Oroszországot. Így azonban Putyinnak nincs választása: meg kell próbálnia legalább ellenorzése alatt tartani a nyugat felé húzódó irdatlan lapályt. Így van ezzel minden ország, legyen nagy vagy kicsiny. A földrajzi fekvés kényszerhelyzet a vezetoiknek- sokkal kevesebb mozgásteret és választási lehetoséget hagy számukra, mint gondolnánk. Ez volt a helyzet Athénnal, a perzsákkal, a babiloniakkal és a korábbi civilizációkkal is- ezzel szembesült minden uralkodó, aki népe védelmére biztos pozíciókat keresett.”
2020/08/30 14:38:57
