Gyarmati Fanni (1912-2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költovel kötött házassága elott kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költot Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó elott megelevenedik a Radnóti házaspár szukebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és muvészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a suru baráti összejövetelekrol, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-csepro ügyekrol, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnott, dolgozó no életébe is, aki legfobb feladatának azt tekintette, hogy a háttérbol minden lehetséges eszközzel segítse férje költoi kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdojelezhetetlenül hitt az általa csak „Mik"-nek hívott Radnóti költoi tehetségében.Az évek múltával aztán a történelmi események értheto módon egyre inkább beszüremkednek a Napló személyes feljegyzései közé. A háború árnyékában élo házaspár mindennapjait eroszak, nélkülözés, kiszolgáltatottság és embertelen törvények tucatjai teszik mind nehezebbé. Nem sokkal azután, hogy férjét, Radnóti Miklóst harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve pedig megdöbbento lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a családját. A tragédia azonban - mint tudjuk - mégis bekövetkezett.Gyarmati Fanni saját bevallása szerint azért kezdett a naplóírásba, hogy nyoma maradjon mindannak, ami kettojükkel történt. A megrázó és páratlan értéku szöveg két kötetben kerül az olvasók elé.
2020/08/29 22:59:58
