„Ha legközelebb a parkban sétálsz, állj meg egy pillanatra és tedd fel magadnak a kérdést: Mit lát ez a nárcisz? És milyen illatokat érez a fu? Érints meg egy tölgyfalevelet, és gondolj arra, hogy a fa emlékezni fog erre az érintésre.”Honnan tudja a Vénusz légycsapója, hogy mikor kell összezárulnia? Talán a rovarok parányi lábainak nyomását érzékeli? És mibol tudja a cseresznyefa, hogy mikor kell virágba borulnia? Lehet, hogy emlékszik az idojárás változására? Mindannyian csodáljuk a növények káprázatos sokféleségét, most azonban a neves botanikus, Daniel Chamovitz elmagyarázza nekünk, hogy ok miként érzékelik a környezo világot: hogyan látják a színeket, mi módon hallanak, miféle idorendhez igazodnak. Megmutatja, miképpen különböztetik meg a „fent”-et és a „lent”-et, mibol ismerik fel, hogy egy-egy szomszédjukat falánk rovarok támadták meg, és kideríti, vajon szeretik-e, ha Led Zeppelin-lemezeket játszanak nekik.A Mit tud a növény? elolvasása után új szemmel tekintünk majd a lépteink nyomán lelapuló fuszálakra, az illatozó virágokra és a fákra, melyeknek árnyékában husölünk.„Gondolkodjunk el ezen: a növények látnak minket. Valójában folyamatosan fürkészik a környezetüket. Látják, ha közeledünk hozzájuk, és tudják, ha megállunk fölöttük. Még azt is látják, hogy kék vagy piros ing van rajtunk. Tudják, hogy kifestettük a szobát, és azt is, hogy átvittük oket a nappali egyik felébol a másikba.Természetesen nem úgy látnak képeket, ahogyan mi. Nem képesek megkülönböztetni egy enyhén kopaszodó, középkorú férfit egy barna hajú, mosolygó kislánytól. Látják viszont a fényt, minden elképzelheto minoségben és annyi árnyalatban, amennyit mi elképzelni sem igen tudunk- egyes ibolyántúli hullámhosszakat, amelyektol lebarnulunk, ha napozunk, és vörösön innenieket, amelyeket mi hoként érzékelünk. Érzékelik az olyan csekélyke fényt is, amennyit egy gyertya ad, a déli verofényt, és a napnyugta elotti utolsó, bágyadt sugarakat.
2020/08/30 07:23:11
